Határozók: A határozók mindig az alaptagban megnevezett cselekvés,történés,létezés különféle körülményeit határozzák meg. Az alaptag és a neki alárendelt bővítmény alkotja a határozós szószerkezetet. Legtöbbször igével vagy igenévvel kifejezett mondatrészt bővít.
A helyhatározós szószerkezet:
- A helyhatározó a cselekvés,történés,létezés helyét nevezi meg.
-3 kérdés kérdez a helyhatározóra
~Honnan?
+Honnan,merről,mettől indult a cselekvés, ezért előzményhatározónak nevezzük.(Honnan hajóztál ide?)
~Hol?
+Megnevezi hol játszódik a cselekvés,ezt tartamhatározónak hívjuk.(Most hol vendégeskedsz?)
~Hová?
+Megjelöli merre tart a megkérdezett személy, mi(a házba, a házhoz) az utazás végcélja. Ez a véghatározó.(Hová utazol tovább?)
Az időhatározós szószerkezet:
-A cselekvés,történés,létezés idejét adja meg, annak kezdőpontját,időtartamát vagy végpontját
-Kérdései:Mikor? Mióta? Meddig?
-Pl: most érkezik, reggel óta vár, estig marad.
A számhatározós szószerkezet:
-A cselekvés,történés,létezés gyakoriságára vagy időbeli ismétlődésére mutat rá.
-Csak a -szor,-szer,-ször raggal ill. ízben,esetben,alkalommam névutóval ellátott számnév vagy névmás lehet.
-Igenévvel is kifejezhető:néha, gyakran,elvétve.
-Kérdései:Hányszor? Hányadszor?
A módhatározós szószerkezet:
-Azt fejezi ki,hogy a cselekvés,történés,létezés milyen módban megy végbe.
-Kérdései:Hogyan? Miképpen? Mi módon?
-Pl:szépen beszél,tisztán énekel
Az eszközhatározós szószerkezet:
-Megjelöli, hogy a cselekvés milyen eszköz segítségével megy végbe, ill. ki vagy mi által valósul meg
-Kérdései:Kivel? Mivel? Kinek? Minek?
-Pl:krétával rajzol, ollóval vág
Az okhatározós szószerkezet:
-Azt az okot nevezi meg ami miatt a cselekvés végbemegy.
-Mindig előzményhatározó.
-Kérdései:Miért? Mi célból?
-PL:bűnhődik a múltjáért, anyja miatt búsul
A célhatározós szószerkezet:
-Kifejezi,hogy a cselekvés milyen cél elérésére irányul.
-Mindig véghatározó.
-Kérdései:Miért? Mi célból?
-Pl:orvosért küld,előkészül a műtéthez
A fok-mérték határozós szószerkezet:
-A cselekvés,történés,állapot vagy valamiylen tulajdonság erősségére,fokára vagy mértékére mutat rá.
-Kérdései:Mennyivel?
-Pl:nagyon szeret, félig tölt
A tekintethatározós szószerkezet:
-Megnevezi milyen szempontból,milyen tekintetben érvényes az alaptagban megfogalmazott megállapítás.
-A -lag,-leg,-ban,-ben ragos névszóval vagy a képes,szerint névutó segítségével fejezzük ki.
-Kérdései:Milyen tekintetben? Milyen szempontból?
-Pl:futásban versenyeznek, erkölcsileg bántja
Az állapothatározós szószerkezet:
-Személy ill. tárgy azon állapotát fejezi ki,mely a cselekvés közben jellemző rájuk.
-Az állapothatározó személy vagy dolog belső állapotát nevezi meg határozói körülményként.
-Kérdései:Hogyan? Milyen állapotban?
-Pl:álmosan válaszol, menekülve integet
A számállapot-határozós szószerkezet:
-Megjelöli hányan vannak valamely cselekvés közben.
-Az -n,-an,-en, ragos számnévvel ill. a mindnyájan,mind névmással fjezzük ki.
-Kifejezhető még -s képzős melléknév -ban,-ben ragos alakjával.
-Kérdése: Hányan?
-Pl: hárman beszélgetnek, sokan megérkeztek
Az eredethatározós szószerkezet:
-Azt a kiinduló állapotot nevezi meg amelyből a személy,dolog vagy állapot ered,származik.
-Mindig előzményhatározó.
-Kérdései:Miből? Kiből?
-Pl:fából farag,kőből épít
Az eredményhatározós szószerkezet:
-Megmutatja,hogy a személy vagy dolog egy cselekvés miatt milyen állapotba kerül.
-Mindig véghatározó.
-Kérdései:Kivé? Mivé?
-Pl:hamuvá válik,kétfelé vág
A társhatározós szószerkezet:
-Azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akinek vagy aminek társaságában a cselekvés végbemegy.
-Kérdései:Kivel együtt? Mivel együtt?
-Pl:Katival beszélget,a családjával ünnepel
A hasonlító határozós szószerkezet:
-Mindig azt a személyt,dolgot,minőséget,mennyiséget jelöli meg akihez vagy amihez a hasonlítás történik.
-Csak a -nál,-nél ragos névszóval fejezhető ki.
-Kérdései:Kinél? Minél?
-Pl:magasabb a testvérénél, messzebb a hegyeknél
A részeshatározós szószerkezet:
-Azt nevezi meg,hogy a cselekvés kinek,minek a kárára,javára szolgál.
-A -nak,-nek ragos névszóval fejezzük ki.
-Ha van,volt,lesz,nincs stb. létigéhez kapcsolódik, akkor birtoklást fejez ki.
-Kérdései:Kinek? Kinak a részére?
-Pl: a szüleinek ír, az iskola részére vesz.
Az állandó határozós szószerkezet:
-Nincs közös jelentése ezért kivételnek számít.
-Állandó vonzata az alaptagnak.
-Az alaptaghoz mindig ugyanolyan meghatározott ragos vagy névutós formában kapcsolódik.
-Pl:felment a büntetés alól, irántam érdeklődik